Nyelvtan érettségi tétel: A mondat szintagmatikus szerkezete
A szintagmák fajtái: a mondat általában nem egyszerűen szavakból, hanem szavak kapcsolataiból épül fel. Ezeket a szókapcsolatokat a nyelvtudományban szintagmának nevezik.
A szintagma egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolata.
Tagjai háromféle viszonyban állhatnak egymással. Az alany és az
állítmány ún. hozzárendelő viszonyban van egymással:
mindegyik feltételezi a másikat, és a kettő
együtt adja a mondat szerkezeti magját.A szintagmák másik fontos
csoportja az alárendelő szerkezet.Ide tartozik a tárgyas,a
határozós és a jelzős kapcsolat. A szókapcsolatokban mindig van egy
alaptag, és ezt bővíti,árnyalja a meghatározó tag. Az alaptag egy
szinttel mindig feljebb helyezkedik el, mint a meghatározó tag.Az
alárendelő szerkezeteket meghatá rozó tagjukról nevezzük el.
Gyakori dolog, ha az egyszerű mondatnak pl. több állítmánya,
vagy egy jelzett szónak több minőségjelzője van. Az
ilyenfajta halmozott mondatrészek mellérendelő viszonyban
vannak egymással.
A tagolt teljes szerkezetű mondat mindig két
részre oszlik: alanyi és állítmányi részre. E kettő közötti
tartalmi kapcsolatot alany iállítmányi viszonynak nevezzük. Az
alany alapvetően főnévi jellegű; az állítmány igei természetű
szó. Az alanyi-állítmányi viszony két tagja lehet: puszta alany és
állítmány, és lehet szerkezetes alanynak és állítmánynak az
alaptagja.
Az alany és az állítmány közötti viszony a
jelentés szempontjából többféle lehet. Ennek alapján
megkülönböztetünk igei és névszói ál lítmányt. Az igei állítmány
hordozza a mondat modalitását,tartalmaz idővonatkozást, az
egyeztetés révén utal az alany személyére és
számára,sőt a tárgy személyére és határozottságára is.A névszói
állítmány névszói része a közlés szempontjából tartalmas rész.Az
igei állítmány sajátos vonzata a létigével alakított mondat. A
létige mint állítmány kifejezhet egyfelől valamilyen
állapotban levést, másfelől birtoklást.
Az alany mindig főnévi természetű, vagy
alkalmilag főnévként használt szó. Megkülönböztetünk határozatlan
és általános alanyt,a mon datok nagy részében pedig határozott
alany van.Az állítmány egyedül is kifejezheti az alanyi-állítmányi
viszony teljes tartalmát.
A Teljes nyelvtan tételt, itt olvashatod el (vagy
Regisztrálva mp3-ban is letötheted)!!