Kidolgozott érettségi tételek: Oidipusz (Öidipusz) király

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

 

Kivételes remekmű

 

Szophoklész Oidipusz király című tragédiája kb. 20 évvel később született (az i. e. 420-as évek elején mutatták be Athénben), mint az Antigoné, cselekménye azonban annak történelmi-mondai előzményeit tartalmazza. - Ezt tartják az író legkülönb alkotásának, Arisztotelész óta mindenki által dicsért és bámult remekmű. Mindenekelőtt kitűnő jellemábrázolása s a szerkezeti felépítés virtuóz technikája emeli a többiek fölé. Arisztotelész tragédiaelméletének az Oidipusz a mintadarabja, Poétikájában a legtöbbször erre a műre hivatkozik, ha sikeres, művészileg szerencsés megoldásokra keres példát. Babits Mihály is elsősorban e "szörnyű, barbár mesét" feldolgozó "sorsdrámára" gondol, mikor a "tökéletesség" kivételes pillanatáról ír: "A világirodalomnak voltak más nagyjai, egyenrangúak Sophokléssel, talán gazdagabbak... De a tökéletesség egyedül az övé."
 

Peloponnészoszi háború - elsötétülő látásmód

 

Az emberi sors tragikuma, a boldogság, a szerencse bizonytalan, ingatag volta, a lét lehangoló szomorúságába való fájdalmas beletörődés szólal meg az Oidipusz királyban, s ez a sötétre festett életérzés az írói világszemlélet elkomorodásáról, keserű pesszimizmusáról vall. Az Antigonéban a hősnő halála miatti fájdalmat legalább némileg enyhítette a humánum diadala, a gőgös zsarnok jogos és megnyugtató bűnhődése, az Oidipusz végén azonban nem ragyog fel semmiféle reménysugár. Igaz, hogy az események lezárulásakor, a mű végén a néző, az olvasó eljuthat arra a következtetésre, hogy Laiosz vétlen gyilkosának lelepleződése, jogos-jogtalan vezeklése megszüntette a város fertőzetét, véget vetett a döghalálnak, erről azonban egy szó sincs már a darabban, a végső kicsengés főképp az emberi sors tragikuma, boldogtalansága.
Ehhez az elsötétülő írói látásmódhoz hozzájárult a mű megszületésének történelmi kora is: az egész görögséget vérbe borító peloponnészoszi háború időszaka. - A két nagy városállam, Athén és Spárta fokozódó féltékenységgel figyelte a másik politikai befolyásának növekedését. A görög poliszok belpolitikai küzdelmeiben az arisztokraták mindig Spártát, a demokraták Athént hívták segítségül. Mikor az Athén által blokáddal sújtott kis dór város, Megara Spártához fordult támogatásért, i. e. 431-ben kitört az ún. peloponnészoszi háború. A spártaiak sorozatosan be-betörtek Attikába, feldúlták a szántóföldeket, elpusztították a gyümölcsösöket, még az olajfa- és a szőlőültetvényeket is kivágták. A földjeikről elűzött földművesek Athén falai közt kerestek menedéket, s a zsúfolt városban hamarosan (a háború második évében, 430-ban) pestisjárvány tört ki, melynek Periklész is áldozatul esett. Hellasz vezető városa súlyos válságba sodródott, a magasból a mélybe zuhant: megrendültek a társadalmi rend alapjai. Thuküdidész (i. e. ?460-?396), e kor kitűnő történetírója, ki maga is mélységes pesszimizmussal ítélte meg az emberi természetet, A peloponnészoszi háború című művében siralmas képet fest a háború alatti Athén erkölcseiről, közállapotairól: "Athénban váratlanul tört ki (a járvány), s először a Peiraieuszban támadta meg az embereket, úgyhogy itt még azt is feltételezték, hogy a peloponnészosziak megmérgezték a víztárolókat - mert azon a helyen akkor még nem voltak források -, később azonban a város felső részére is átterjedt, s egyre több embert ragadott el... Maguk a szentélyek is, ahol szállást kerestek, telve voltak az elhunytak holttesteivel. Mert az emberek a kibírhatatlanná váló csapások következtében, nem tudván, hogy mi lesz velük, az isteni és emberi törvényeket egyaránt kezdték semmibe venni. ... A városban a járvány következtében más téren is egyre inkább lábbal tiporták a törvényeket. Az emberek egyre bátrabban adták át magukat az eddig titkolt élvezeteknek, látva, hogy milyen gyorsan változik a szerencse, hogyan halnak meg egy pillanat alatt a gazdagok, s ülnek be javaikba azonnal olyanok, akik eddig teljesen nincstelenek voltak. Ezért úgy vélték, hogy minél lázasabban, minél féktelenebbül élvezkedve kell hajszolniuk az örömöket, abban a hitben, hogy életük és vagyonuk egyaránt csak egy pillanatig az övék. Senki se volt hajlandó előre áldozatot hozni valamely nemesnek vélt ügyért, mert nem volt benne biztos, hogy nem pusztul-e el, mielőtt célját eléri, s csak az számított üdvösnek és hasznosnak, ami a percnyi örömet s annak meghosszabbítását ígérte - mindegy, hogy milyen áron. Már senkit sem tartott vissza sem az istenektől való félelem, sem az emberi törvény, s mivel látták, hogy mindnyájan egyformán pusztulnak, úgy gondolták, mindegy, hogy valaki kegyes volt-e vagy sem, és senki sem hitte, hogy megéri azt a napot, amelyen bűneiért törvény elé állítják, és elnyeri büntetését. Sokkal inkább úgy vélték, hogy ott lebeg a fejük felett az előre kimondott ítélet, addig kell hát élvezniük valamit az életből, amíg le nem sújt rájuk." 

A Teljes érettségi tétel Itt olvasható el!


KIdolgozott érettségi tételek ITT

Kidolgozott érettségi tételek: Oidipusz (Öidipusz) király bejegyzés elolvasása

Kidologozott nyelvtan érettségi tétel: Az időpont, a téma és a műfaj összefüggése

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve
Tíz év telt el a szabadságharc bukása óta; elegendő idő, hogy már rálátással tudja a magyar értelmiség értékelni jelentőségét és a bukás okait; elegendő idő ahhoz, hogy a megírást kiváltó konkrét történelmi esemény tanulságai általános emberi szintre kivetítve jelenjenek meg. Ebből fakad a mű szinte kivételes jelentősége és sajátossága a magyar irodalomban: nem az egyedi, a sajátosan nemzeti felől közelít az általános felé, hanem az emberiség történetét feldolgozva egyetemes szintről próbál választ adni a nemzeti problémákra is. Ez a törekvés tükröződik a műfaj kiválasztásában is.
 

Műfaj

a.)Drámai költemény vagy lírai dráma:

Az elnevezés Shelley: Megszabadított Prométheusz című művéből ered, s a szintagma egyszerre utal a romantika esztétikájának műfaji határokat lebontó törekvésére, valamint arra, hogy nem a külsődleges drámai akció a fontos, hanem a szereplőkben lejátszódó gondolatok ki vetítése, azaz a műfajban minden a szereplőkben lejátszódó lírai folyamatoknak van alárendelve.  

b.)Világdráma, emberiségköltemény:

A feldolgozott problémakör az egész emberiséget érinti; a lét alapvető kérdéseit kutatja többnyire a mítoszokhoz
 
Kidologozott nyelvtan érettségi tétel: Az időpont, a téma és a műfaj összefüggése bejegyzés elolvasása

Nyelvtan érettségi tétel: A mondat szintagmatikus szerkezete

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

A szintagmák fajtái: a mondat általában nem egyszerűen szavakból, hanem szavak  kapcsolataiból épül fel. Ezeket  a szókapcsolatokat a nyelvtudományban szintagmának nevezik.

 

A szintagma  egymással nyelvtanilag  meghatározott  viszonyba lépő szavak kapcsolata.

Tagjai háromféle viszonyban állhatnak egymással. Az alany és az állítmány ún. hozzárendelő viszonyban van egymással: mindegyik  feltételezi  a másikat,  és a kettő együtt adja a mondat szerkezeti magját.A szintagmák másik fontos csoportja az alárendelő szerkezet.Ide tartozik a tárgyas,a határozós és a jelzős kapcsolat. A szókapcsolatokban mindig van egy alaptag, és ezt bővíti,árnyalja a meghatározó tag. Az alaptag egy szinttel mindig feljebb helyezkedik el, mint a meghatározó tag.Az alárendelő szerkezeteket meghatá rozó tagjukról nevezzük el. Gyakori dolog, ha az egyszerű mondatnak pl.  több állítmánya, vagy  egy jelzett szónak  több minőségjelzője van. Az ilyenfajta  halmozott mondatrészek mellérendelő viszonyban vannak egymással.
    A tagolt teljes szerkezetű mondat mindig két részre oszlik: alanyi és állítmányi részre. E kettő közötti  tartalmi kapcsolatot alany iállítmányi viszonynak nevezzük. Az alany alapvetően főnévi jellegű; az állítmány  igei természetű szó. Az alanyi-állítmányi viszony két tagja lehet: puszta alany és állítmány, és lehet szerkezetes alanynak és állítmánynak  az alaptagja.
    Az alany és az állítmány közötti viszony  a jelentés szempontjából  többféle lehet. Ennek alapján megkülönböztetünk igei és névszói ál lítmányt. Az igei állítmány hordozza a mondat modalitását,tartalmaz idővonatkozást, az egyeztetés  révén  utal az alany személyére és  számára,sőt a tárgy személyére és határozottságára is.A névszói állítmány névszói része a közlés szempontjából tartalmas rész.Az igei állítmány sajátos vonzata a létigével alakított mondat. A létige mint állítmány kifejezhet egyfelől  valamilyen állapotban levést,  másfelől birtoklást.
    Az alany mindig főnévi természetű, vagy alkalmilag főnévként használt szó. Megkülönböztetünk határozatlan és általános alanyt,a mon datok nagy részében pedig határozott alany van.Az állítmány egyedül is kifejezheti az alanyi-állítmányi viszony teljes tartalmát.


A Teljes nyelvtan tételt, itt olvashatod el (vagy Regisztrálva mp3-ban is letötheted)!!

 

 

Nyelvtan érettségi tétel: A mondat szintagmatikus szerkezete bejegyzés elolvasása

Irodalom érettségi tétel: Az avantgard és irányzatai

1 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

 Avantgard:

- előőrs, a XX. század elejének müvészeti forradalma (1905-36 között ható mozgalom
- szakit a hagyományos müvészettel
- lázadásként fogható fel a hagyományos értékrend ellen
- nemcsak a müvészetet, de a társadalmat is át akarta formálni
- két fő vonala:
1. szertelenebb, zaklatottabb, érzelmi szál  * futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus
2. intellektuális gondolati irányzatok * kubizmus, konstruktivizmus
Fauvizmus = müvészeti irány a festészetben, Franciaországban jelenik meg a század elején - formabontás, szokatlan szinhasználat. Pl. Matisse, Marquet
 

1. Kubizmus:

- a kocka szóból ered
- a tárgyakat több nézőpontból, széttördelve, sikra  kiteritve ábrázolták
- nem használtak szineket, mert az illuzióteremtés eszközének tartották (csak banánszürke és annak árnyalatai)  
- végsőkig leegyszerüsitették  a sikformát
- mértani formákra akarták visszabontani a világot
- kezdeményezői: Picasso (Avignoni kisasszonyok), Braque (Zenei formák) Léger, Gris
- hatással van az összes többi irányzatra
fajtái: 
-analitikus kubizmus: elemző, részekre bontó
-szintetikus kubizmus: tárgyak, mint képzőmüvészeti jelek
 
 
 
 
Irodalom érettségi tétel: Az avantgard és irányzatai bejegyzés elolvasása

Szemelvények a mai világirodalomból: I. Franz Kafka

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

Szemelvények a mai világirodalomból: I.  Franz Kafka

 
1883. július 3-án született Prágában egy németül beszélő, zsidó kereskedő családban. Apja szegény származású, zsidó kereskedő volt, aki a felemelkedés lehetőségét a német anyanyelvű polgársághoz való asszimilációban látta. Ebben a szellemben nevelte fiát és 3 lányát is az immár jómódú prágai divatkereskedő. A polgári német egyetemen jogot tanult, 1906-ban szerezte meg a jogi doktorátust. Diákkorában kapcsolatba került a cseh ifjúmunkás mozgalommal. Egy biztosítótársaságnál dolgozott 1922-ig, ekkor nyugdíjazták. Kisember módjára élt, alacsony hivatali beosztással és fizetéssel, ennek ellenére anyagi gondjai sohasem voltak, apja vagyonának köszönhetően. Családjától korán elidegenedett, szűk baráti körétől eltekintve magányosan élt. Az apa zsarnokoskodása mellett a cseh közösségben élő német bezártság, míg a német közösségben élő zsidó bezártság is fokozta magányát és kisebbségi érzését. Más írók, például Rilke is elhagyta Prágát, de Kafka ezt elítélte, ő inkább az írásba menekült. 1904-től kezdve rendszeresen írt a napi hivatali munkája mellett, többnyire éjszaka. Befolyásos barátai segítségével a sajtóban mindig jó véleménnyel írtak róla és több művét is sikerült általuk kiadnia. Műveit és életét egyaránt jellemzi a félelem és a magány. Sohasem házasodott meg, bár többszőr volt jegyes. Korai halála 1917-től elhatalmasodó tuberkulózisa ( tbc ) miatt következett be. Egy Bécs melletti szanatóriumban halt meg 16-924. Június 3-án. 
 

Első írásai 1908-ban jelentek meg a Hyperion című folyóiratban.   

Legismertebb elbeszélései: - Az átváltozás
- Az ítélet
- A fegyencgyarmaton
Regényei: - Amerika
- A per
- A kastély
Mindegyik regénye befejezetlen és csak halála után jelentek meg barátja, Max Brodot-nak köszönhetően. 
Kafka valójában művei megsemmisítését kérte tőle. Ezek a regények csak a II. világháború után váltak világszerte ismerté. 
 
Szemelvények a mai világirodalomból: I. Franz Kafka bejegyzés elolvasása

Irodalom érettségi tétel: Vajda János: (1827-1897)

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

Vajda János: (1827-1897)

Vajda egész élete és munkássága elkeseredett küzdelem egyrészt a haladásért, másrészt az elismertségért, a boldog szerelemért, de minden vonatkozásban vagy ellenállásba vagy -még tragikusabb módon, értetlen közönybe ütközik. A költő Ahbg-ben születet, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással van Vajda Péter (költő, író, jeles természettudós), a nagybátyja, akit Petőfi is versben sirat el a halálakor. 1848-ban honvédnek jelentkezett. Petőfit tartotta ppéldaképének.
 

A Gina szerelem 

Ez lett volna hivatva a költőt vígasztalni az elveszett forradalomért, de Gina (Kratochwil Georgina, a házigazdájának lánya aki a szerelem helyett a gazdagságot választotta, s egy gróf kedvese lett) sem az 1852-ben kiadott szerelem átka ciklusára nem válaszolt, sem a húsz és harminc év utáni verses fellángolásokra.

Húsz év mulva (Gina emlékkönyvébe) (1876). 

A költemény négy rövid strófában mondja el -a kozmikus hasonlatokkal – a költő felejteni nem tudó, örök szerelmét. "Bizonybatások" verse ez, melyben Vajda halmozza a megállapításait, jelentve a szerelem elmúlását. "Momblanc ember" (ahogy Ady nevezte) mozgósítja a természetet, az elemeket, hogy létükkel is bizonyítják, a költő rendületlen és szenvedélytelen. A kitágított világban, a kozmikus létben éli meg kínzó magányának tragikumát. A harmadik szakaszt indító "de" szócska azonban halomra dönti előzőbiztos állításainak rendszerét, hiszen Gina maga az elmult ifjúság. A költő megadja magát, vallomát tesz, s bizony az emlékek mindennél erősebbek. A vers a viaskodó érzelmek varázslatos költeménye, formája megannyi módon hangsúlyozza az egymásnak ellentmondó megállapításokat. A vers szókincse igen jellegzetes, fogvacogtatóan hideg világot idéznek szavai, melyet a "fölkelő nap" sem tud átmelegíteni. Harminc év után 1892-ben a költő 65 évesen deríti ki Gina hollétét, s felkeresi őt Bécsben. A tönkrement, külsejében és személyiségében (szétesett) Gina viszontlátása végzetesen hat Vajdára. A remekül megkomponált vers minden szakasza egy-egy gondolatot fogalmaz meg.

A teljes Tétel itt olvasható el!

Irodalom érettségi tétel: Vajda János: (1827-1897) bejegyzés elolvasása

Érettségi tételek

2 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

Úgy gondoltam, van elég anyagom ahhoz, hogy egy csomó érettségi tételt megosszak veletek több helyen is. EDDIG 23 tantárgyból van egy rakat jegyzetem. Ezt fogom megosztani itt is, és máshol is. A fő oldalam a www.mp3lecke.hu oldal ahol nem csak olvasni lehet az érettségi tételeket, hanem ingyenes regisztrálás után meghallgatni és letölteni is... Kb 700 db mp3 tétel van fent 7 tantárgyból, és 1300 szöveges tétel, jegyzet, amit pdf-ben szedhet le mindenki, akinek kell.

Szóval

érettségi tételek

dögivel....!!!!

Naponta felteszek egy-kettőt ide is, ez egy év alatt már komoly darabszám lesz...

Érettségi tételek bejegyzés elolvasása

Kidolgozott érettségi tételek

0 hozzászólás Írta pocakka 1 éve

 Első bejegyzés:

INDUL A MANDULA

Kidolgozott érettségi tételek bejegyzés elolvasása
Előző oldal Következő oldal